A pekándiófa Észak-Amerika legelterjedtebb diótermő fája, és könnyű belátni, hogy miért. Ezek a fák gyönyörűek, és ízletes dióféléket termelnek, amelyek remek ajándékot jelentenek a barátoknak. Azonban, mint minden más növény, trágyázásra van szükségük ahhoz, hogy erős gyökereket növesszenek és egészségesek maradjanak. De honnan tudja, hogy mikor kell trágyázni a pekándiófát? Szüksége van egy bizonyos típusú műtrágyára a pekándiófákhoz, vagy csak úgy, ami működik? És mi a helyzet a gyakorisággal – milyen gyakran kell etetni a pekánfámat? Itt mindenre választ kaphat!
Milyen a pekánfa, és mire van szüksége a legjobb növekedéséhez?
A pekánfa egy lombhullató, közepes termetű fa, amely a héttől tízig terjedő zónában jól fejlődik. A pekán természetes elterjedési területe Texas keleti részétől Közép-Mexikóig és egészen Iowáig terjed. Önbeporzónak számít, azonban több diót kaphat, ha lehetőség szerint keresztabeporzás történik egy kb. 30 mérföldes körzetben lévő másik fajtával.
A pekánfák a szerves anyagokban gazdag, mély homokos vályogtalajon fejlődnek a legjobban, de a szegényebb talajtípusokat is elviselik, amennyiben a talaj jó vízelvezető képességű, és a pH-érték öt és nyolc között mozog. A fiatal fákat az ültetés után két évig rendszeresen trágyázni kell, amíg a gyökereik ki nem töltik az ültetéskor kiásott nagy lyukakat. Ezt követően csak három-négyévente kell műtrágyázni.
Milyen előnyökkel jár a pekándiófa műtrágya használata?
A pekánfa műtrágya használatának egyik előnye, hogy segíthet javítani a fa általános egészségét és vitalitását. Azzal, hogy a fának biztosítja a szükséges alapvető tápanyagokat, elősegítheti az erős növekedést, az egészséges lombozatot és a bőséges diótermést.
A pekándiófa műtrágya használatának másik előnye, hogy segíthet a terméshozam növelésében. Azzal, hogy a tápanyagok megfelelő kombinációját adja a fának, segíthet abban, hogy a lehető legtöbb diót termelje. És mivel a pekándiófa rendszeres trágyázása viszonylag egyszerű feladat, nincs ok arra, hogy ne használja ki ezt a további előnyt!
Végül, a pekándiófa műtrágya használata segíthet megvédeni a fákat a betegségektől is.
Milyen NPK arányt válasszon a pekánfákhoz?
A pekánfáihoz választott NPK arány a fák korától és a műtrágya típusától függ. A fiatal fáknak magasabb nitrogéntartalomra van szükségük, míg az idősebb fáknak több foszforra és káliumra. Mindenképpen olvassa el a műtrágya címkéjét, hogy meghatározza, melyik NPK-arány a legjobb a fái számára.
Ha szerves trágyát használ, keressen például cink műtrágyát a pekándiófákhoz és 16-4-4-et vagy 19-10-5-öt. Ha szintetikus műtrágyát használ, válasszon magas nitrogéntartalmú formulát, például 18-6-6 vagy 24-0-0.
Mikor és hogyan kell trágyázni a pekándiófákat?
Ami a pekándiófák trágyázásának időpontját illeti, azt a legjobb késő ősszel vagy tél elején elvégezni. A talajnak elég melegnek és nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy a műtrágyaszemcsékből származó tápanyagokat felszívja, de nem annyira, hogy azok azonnal feloldódjanak a talajvízben (ami gyökérrothadást okozhat). Október vége és december között ez a megfelelő időszak. Ha egynél több fája van, akkor minden évben más-más hónapban trágyázzon, mivel így biztosíthatja, hogy egyikük sem válik túlságosan függővé egyetlen tápanyagtól, ami később károkat okozhat, ha a betegségek stb. miatti korlátozások miatt bármilyen változás következik be. Továbbá fontolja meg a nitrogén lassan felszabaduló formáinak, például szerves trágyának a használatát az egyszerre nagy mennyiségű szintetikus NPK helyett, mert ezek hosszabb ideig tartó táplálást biztosítanak anélkül, hogy károsítanák a gyökereket.
Műtrágya kijuttatásának mértéke pekándiófák esetében
A kijuttatott N mennyiségét a talajvizsgálat eredményei alapján kell meghatározni.
A 16-04-08 elemzést tartalmazó műtrágyával történő kijuttatás, amely 16% nitrogént tartalmaz, fánként körülbelül 0,25 font tényleges N kijuttatását igényelné a törzs mellmagassági átmérőjének (dbh) minden hüvelykjére. Például, ha az Ön fája 12 hüvelyk hosszúságú, akkor körülbelül három font ilyen típusú műtrágyát kell kijuttatnia hektáronként. A csepegtetővonal közelében történő sávos kijuttatáshoz csak feleannyi N szükséges, mint a szórásos kijuttatáshoz.